Ahhoz, hogy javakat állíthassunk elő, szükség van a termelési tényezőkre, amelyek tartósan kell rendelkezésre álljanak és munkát kifejtsenek. A három legfontosabb ilyen tényező a munkaerő, a tőke, valamint a föld. A munkaerő azokat az emberi képességeket foglalja magába, amelyeknek szerepe van a javak előállításában, vagy feldolgozásában. A szakemberek véleménye eltér azzal kapcsolatban, hogy a szellemi tőke különválasztandó-e ettől, vagy együtt kell beszélni ezekről.
A közgazdászok egyik csoportja úgy véli, hogy a munkaerő kizárólag arra a fizikai jellegű munkára értendő, amely képzés nélkül is elsajátítható, a szellemi munkát pedig egy teljesen önálló kategóriaként kezelik. Azonban egy másik közgazdász-csoport szerint nem két, hanem csak egy kategóriáról kell beszélnünk, mivel a kettő egy és ugyanaz, nem szükséges különválasztani őket. Ez a legkülönlegesebb termelési tényezőnek könyvelhető el több okból is. Először is azért, mert nem lehet elválasztani a személytől, aki birtokolja ezt, emellett pedig szükség van rá minden termelési folyamatban, nem képesek működni és előállítani a különböző termelési folyamatok a munkaerő nélkül.
A munkaerőre mindig is szükség volt, azonban a legtöbbször kihasználta a történelem folyamán az a szűk réteg, amelyik rendelkezett a tőkével, valamint a földdel, sok esetben rabszolgaként használva őket. Jelenleg kereslete és kínálata is létezik ennek a termelési tényezőnek, így valódi piaca van, ahogy ára is, amelyet munkabérként határozhatnánk meg.