Minden tájnak megvan a maga jellegzetes népviselete, amit különböző ünnepi alkalmakkor viseltek őseink. Egyik ilyen felső ruhadarab volt a cifraszűr is, amit rendszerint vállra vetve hordtak a férfiak. Ez egy bő, köpenyszerű ruhadarab, amit az Érmelléken is viseltek, azonban itt a 19. század végétől már elterjedt a polgári viselet, ami a nagyobb városok piacoknak közelsége miatt lehetett.
Gyalogosok és lovasok egyaránt használták a cifraszűrt, ami kellő védelmet nyújtott a hideg ellen. Bőségesen díszített volt ez a ruhadarab, leginkább a virág alapú díszítőelemek domináltak, amelyek a szűr gallérját, alját és elejét egyaránt ékesítették.
A cifraszűrt talán a legszebb és legmagyarabb ruhadarabnak lehet mondani, hiszen ez nem terjed túl az országhatáron. Viselete rangot jelentett, tehát fontos társadalmi szerepet töltött be. A legélénkebb színűek a legrégebbi modellek, azok még közelebb álltak a természetes virágokhoz. A hímzések színeinek fogyása, a leegyszerűsödése már a hanyatlás jelei voltak, ami a 20. század fordulójára országszerte bekövetkezett.